2026-03-23 10:15:39 |

 

 

A művelődési ház Erdélyi Gábor termében megrendezett Külpolitika Kávészünetben című podcast-turné vendége volt március 11-én Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. A Lehet Más a Politika egyik alapítója Kovács Attila, a KDNP helyi szervezetének elnöke által feltett kérdésekre válaszolva elsősorban a nemzetközi politikai folyamatokról, ezek a magyar belpolitikára gyakorolt hatásairól, valamint az ukrajnai háború geopolitikai hátteréről fejtette ki álláspontját.

 

 

Ez utóbbival kapcsolatban a beszélgetés elején úgy fogalmazott: „az ukrajnai háború mögött jóval összetettebb geopolitikai folyamatok húzódnak meg annál, mint amit a napi hírek alapján érzékelni lehet.” Szerinte a konfliktus megértéséhez a nagyhatalmak – elsősorban az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – közötti gazdasági és stratégiai versenyt kell figyelembe venni, amelyben kulcsszerepe van az energiaellátásnak, hiszen „az olcsó energia komoly gazdasági versenyelőnyt jelent.” Úgy látja, az Egyesült Államok célja lehet Kína energiaelőnyének csökkentése.

A volt országgyűlési képviselő az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankciós politikáját is értékelte. Felidézte, hogy a háború kitörése után több európai politikus is gyors gazdasági összeomlást várt Oroszországban, ám szerinte ezek a várakozások nem teljesültek. Véleménye szerint:„az uniós döntéshozatal sokszor nehezen átlátható,” és nem minden esetben tükrözi egyértelműen az európai állampolgárok érdekeit sem. A nemzetközi döntések következményeiről szólva pedig arra is kitért, hogy mindez miként jelenhet meg a magyar belpolitikában. Schiffer András szerint „az ukrajnai háború önmagában nem dönt el választásokat,” ugyanakkor az, hogy a politikai szereplők milyen értelmezési keretben mutatják be az eseményeket, hatással lehet a választók gondolkodására. A beszélgetés során felmerült az úgynevezett külföldi beavatkozás kérdése is. Schiffer András ezzel kapcsolatban szkeptikusan fogalmazott, és úgy véli, az ilyen állítások gyakran politikai narratívák részeként jelennek meg a közéletben. Mint mondta, nem kizárt, hogy egyes szereplők már a választások előtt igyekeznek felépíteni azt a történetet, amely szerint külföldi – például orosz – befolyás érheti a magyar választási folyamatokat. Úgy látja, ennek később politikai következményei is lehetnek, hiszen ha egy választás legitimitását ilyen érvekkel kérdőjelezik meg, az az Európai Unió részéről is nyomásgyakorlásra adhat alapot. Szerinte a viták tétje akár az is lehet, hogy Magyarország – különösen a vétójoggal kapcsolatos kérdésekben – megőrizheti-e a súlyát az uniós döntéshozatalban. 

A fórumon a közvélemény-kutatások kérdése is szóba került. Schiffer András szerint a mai technológiai környezetben egyre nehezebb megbízható felméréseket készíteni a választói preferenciákról, 

érdekességként pedig szóba került az is, hogy a közelgő választáson először fordulhat elő, hogy egyetlen párt nevében sem szerepel a „szocialista” kifejezés a szavazólapon, míg a részvétellel kapcsolatban úgy fogalmazott, „a választások kimenetelét jelentősen befolyásolhatja, hogy mely társadalmi csoportokat sikerül mozgósítani.” Véleménye szerint különösen a fiatalabb korosztály esetében alacsonyabb a szavazási hajlandóság, ezért ha ebben a csoportban erősebb mobilizáció történik, az közvetetten akár a választások kimenetelére is hatással lehet.